Gyógy ABC

48 egészségügyi kifejezés közérthetően: általános fogalmak, laborértékek és mérések, valamint kórházi elnevezések. A fogalomtár a tájékozódást segíti, személyes leletet nem értékel.

A – Anamnézis, vagyis kórelőzmény

Az orvos által összegyűjtött előzmények: korábbi betegségek, kezelések és a mostani panaszok története. Segít megérteni, milyen vizsgálatra lehet szükség. A vizitre írja össze, mikor kezdődtek a tünetei, és milyen készítményeket szed. Ha valamire nem emlékszik, mondja el; nem kell találgatnia.

B – Beutaló

Az ellátást kérő orvos dokumentuma, amely a további vizsgálathoz vagy szakellátáshoz kapcsolódik. Az elektronikus változat az eBeutaló. A beutaló megléte és az időpontfoglalás külön kérdés lehet: a teendőket egyeztesse a rendelővel.

B – Biopszia, vagyis mintavétel

Sejt- vagy szövetminta vétele, amelyet szakember vizsgál meg. Többféle eltérés tisztázására használják; a biopszia elrendelése önmagában nem jelent igazolt daganatot. Kérdezze meg, hogyan készüljön, mikor várható az eredmény és ki beszéli meg Önnel. Gyógyszert csak az ellátóval egyeztetve hagyjon el.

C – CT-vizsgálat

Röntgensugárral készülő, rétegképeket adó vizsgálat. Egyes esetekben kontrasztanyagot is alkalmaznak. A beutaló kérdésétől függ, melyik testrészt és milyen módon vizsgálják. Az előkészületeket a vizsgálóhellyel egyeztesse; jelezze, ha várandós lehet.

F – Fehérvérsejt

A szervezet fertőzések és más betegségek elleni védekezésében részt vevő sejtek. A vérkép összesített számukat méri; az egyes típusok megoszlását a differenciált vérkép mutatja.

F – Fizikális vizsgálat

Az orvos megtekintéssel, tapintással, hallgatózással és más egyszerű módszerekkel vizsgálja meg a beteget. Nem ugyanaz, mint a labor vagy a képalkotás: más információt ad. Mondja el, hol fáj, és kérdezzen rá, mi történik, ha valamelyik lépés nem érthető.

H – Hematokrit és hemoglobin

A hematokrit azt jelzi, hogy a vér mekkora részét teszik ki a vörösvérsejtek. A hemoglobin a vörösvérsejtek oxigént szállító, vastartalmú fehérjéje. A két adat összefügg, de nem ugyanazt fejezi ki.

K – Képalkotó vizsgálat

A test belsejéről képet készítő eljárások gyűjtőneve. Ide tartozik például a röntgen, a CT, az MR és az ultrahang. Más kérdések megválaszolására alkalmasak; nem lehet pusztán a nevük alapján eldönteni, melyik a megfelelő. Kérdezze meg, mit szeretnének tisztázni a kért vizsgálattal.

K – Kontrasztanyag

Bizonyos képalkotó vizsgálatoknál használt anyag, amely egyes képleteket jobban elkülöníthetővé tesz. Nem minden vizsgálathoz szükséges. Előre jelezze a korábbi kontrasztanyagos vizsgálatkor jelentkező reakciót és az ismert vesebetegséget; az előkészítésről az ellátó dönt.

M – MCV

A vörösvérsejtek átlagos méretét jelző laboradat. Önmagában nem állapítja meg az eltérés okát; az orvos más vérképadatokkal és a panaszokkal együtt értékeli.

M – MR, MRI-vizsgálat

Mágneses tér és rádióhullámok segítségével készít részletes képet; nem röntgensugárral működik. A vizsgálat alatt mozdulatlanul kell feküdni, és erős hangok hallhatók. Ha a szűk tér gondot okoz, már az időpont egyeztetésekor szóljon, és beszéljék meg a lehetőségeket.

N – Negatív eredmény

Sok tesztnél azt jelenti, hogy a vizsgálat nem mutatta ki, amit keresett. Nem általános igazolás arról, hogy nincs betegség. Ha a panasz fennmarad vagy változik, beszélje meg az orvossal, szükséges-e újabb vizsgálat.

O – Onkoteam

Több szakterület orvosaiból álló munkacsoport, amely részt vesz a daganatos beteg kezelési tervének kialakításában. Az egyéni javaslatot a kezelőorvossal beszélje át. Daganatos betegút.

P – Pozitív eredmény

Sok vizsgálatnál azt jelenti, hogy kimutatták a keresett anyagot, kórokozót vagy más eltérést. A pontos jelentés a teszttől függ, és megerősítő vizsgálat is szükséges lehet. Az eredménnyel keresse a vizsgálatot kérő orvost; önállóan ne állítson fel diagnózist.

R – Referencia-tartomány

A laborlelethez megadott összehasonlítási tartomány. Laboronként, vizsgálati módszerenként és korcsoportonként eltérhet. A saját leletén szereplő határokat és mértékegységet nézze. Az eltérés nem bizonyít önmagában betegséget, és a tartományon belüli érték sem zár ki minden problémát. Összevetés a saját referenciaértékkel.

R – Rehabilitáció

Betegség, sérülés vagy műtét után a képességek helyreállítását, pótlását és az önállóbb életet segítő ellátás. Nem csak gyógytornát jelenthet: több szakember együttműködésére is szükség lehet. Kérdezze meg a kezelőorvost, milyen célú rehabilitáció javasolt, és hogyan lehet hozzájutni.

R – Röntgenvizsgálat

Röntgensugár segítségével készít képet a test egy részéről. Például csontsérülések vagy mellkasi eltérések vizsgálatához használják. A felvétel közben az asszisztens utasításait kövesse. Előre jelezze, ha várandós lehet; a vizsgálat szükségességét az ellátóval kell mérlegelni.

Sz – Szűrővizsgálat

Panaszmentes embereknél keresi egy betegség vagy megelőző állapot jeleit. A további vizsgálatra szóló visszahívás még nem kész diagnózis. Ha tünete van, ne várjon a következő szűrésre: kérjen orvosi vizsgálatot. Az Önnek javasolt szűrésekről a háziorvossal egyeztethet.

U – Ultrahangvizsgálat

Hanghullámokkal alkot képet, nem jár röntgensugárzással. Többféle szerv vizsgálatára használható. Az előkészület attól függ, mit vizsgálnak, ezért időpontkéréskor kérdezze meg, szabad-e enni, inni, és szükséges-e telt húgyhólyag.

V – Vérkép

A vér különböző sejtjeit és néhány kapcsolódó jellemzőjét vizsgáló laboratóriumi tesztcsoport. Az eredmény értékeléséhez az orvos a panaszokat és más vizsgálatokat is figyelembe veszi. Leletmagyarázó.

V – Vérlemezke

Más néven trombocita. A véralvadásban és a vérzés megállításában szerepet játszó véralkotó.

Laborértékek, mérések és vizsgálatok

Albumin

A vér egyik fő fehérjéje, amelyet a máj termel. Értékét például a máj és a vesék állapotának vizsgálatakor nézik.

ALT (GPT) és AST (GOT)

Enzimek, amelyek a máj vizsgálatakor gyakran szerepelnek a laborleleten. Egy eltérés önmagában nem mondja meg annak okát.

Bilirubin

A vörösvérsejtek lebontásakor keletkező anyag; feldolgozásában a májnak fontos szerepe van. A laboreredményt más májértékekkel együtt értékelik.

CRP – C-reaktív protein

Gyulladás hatására termelődő fehérje. Emelkedése többféle állapothoz társulhat, önmagában nem mutatja meg a gyulladás helyét vagy okát, és nem dönti el, kell-e antibiotikum.

eGFR – becsült veseszűrő működés

Számított érték, amely a vesék vérszűrő működéséről ad tájékoztatást. Gyakran a kreatininből és más adatokból becsülik. Nem ugyanaz, mint egy egyszerű százalékos veseteljesítmény; az orvos az előzményekkel és szükség esetén további vizsgálatokkal értékeli.

EKG, ECG – elektrokardiogram

A szív elektromos működésének rögzítése a bőrre helyezett elektródákkal. Információt adhat a szívritmusról és az ingerület vezetéséről. Rövid felvétel: az időszakosan jelentkező panasz nem feltétlenül látszik rajta.

Elektrolitok

Elektromos töltéssel rendelkező ásványi anyagok, például a nátrium és a kálium. A szervezet folyadékegyensúlyában és más működéseiben vesznek részt.

Ferritin

A vas tárolásában részt vevő fehérje; vérszintje a vasraktárak megítélését segíti. Gyulladásban is emelkedhet, ezért nem értelmezhető egyszerűen úgy, hogy a magas érték mindig túl sok vasat jelent.

HbA1c – glikált hemoglobin

Nagyjából az előző két-három hónap átlagos vércukorszintjéről ad képet. Nem azonos az adott pillanatban mért vércukorral. Egyes vérképeltérések és más állapotok befolyásolhatják, ezért az eredményt az orvos értékeli.

HDL-koleszterin

Olyan részecskékhez kötött koleszterin, amelyek segítenek a koleszterint a máj felé szállítani. A „jó koleszterin” elnevezés leegyszerűsítés: a szív-érrendszeri kockázatot a teljes kép alapján mérlegelik.

Kalcium

Ásványi anyag, amely a csontok és fogak mellett az idegek, izmok és a szív működéséhez is fontos.

Kálium

Elektrolit, amely a laborleleten K jelöléssel is szerepelhet. Értéke a szervezet só- és folyadékháztartásának vizsgálatában fontos.

Kreatinin

A vesék által kiszűrt anyagcseretermék. Vérszintjét a veseműködés vizsgálatakor használják, gyakran a számított eGFR-rel együtt.

LDL-koleszterin

A magas LDL-szint hozzájárulhat az artériák falában kialakuló lerakódásokhoz. A kívánatos célérték nem mindenkinél azonos: az orvos az egyéni szív-érrendszeri kockázat alapján határozza meg.

Nátrium

A leleten Na jelöléssel is szereplő elektrolit. A szervezet folyadékegyensúlyáról ad információt; az eltérés okát az összes körülmény alapján vizsgálják.

Oxigénszaturáció, SpO₂

A vér oxigéntelítettségének becslése, amelyet gyakran ujjra csíptetett pulzoximéterrel mérnek. Hideg kéz, rossz keringés vagy körömlakk is zavarhatja a mérést. A kijelzett szám mellett a panaszokat is figyelembe kell venni.

Összfehérje

A vérben található fehérjék összesített mennyisége. Az albumint és más fehérjéket is magában foglalja; nem azonos az albuminértékkel.

Pulzus

A szívverések percenkénti száma. Mozgás, testhelyzet és gyógyszerek is befolyásolják, ezért egyetlen mérés helyett a mérés körülményei és az esetleges panaszok is számítanak.

Spirometria – légzésfunkció

A kifújt levegő mennyiségét és áramlását mérő vizsgálat. Az asszisztens utasítására kell a készülékbe fújni; a megfelelő kivitelezés fontos az értékelhető eredményhez. Az előkészületeket és az inhalált gyógyszerek használatát előre egyeztesse a vizsgálóhellyel.

Szisztolés és diasztolés vérnyomás

A vérnyomás felső értéke a szív összehúzódásakor, az alsó értéke a két szívverés közötti elernyedéskor fennálló nyomást jelzi. Mindkét számot jegyezze fel.

Triglicerid

A vérben található zsírok egyik típusa. A koleszterinértékekkel együtt segíti a szív-érrendszeri kockázat megítélését. Vérvétel előtt kérdezze meg, szükséges-e éhgyomorra érkeznie.

TSH – pajzsmirigyserkentő hormon

Az agyalapi mirigy hormonja, amely a pajzsmirigy működését szabályozza. A TSH-eltérés önmagában nem mondja meg az okot; az orvos más pajzsmirigyvizsgálatokat is kérhet. Gyógyszeradagot ne változtasson meg önállóan.

Vércukor, glükóz

A vérben lévő cukor mennyisége; a sejtek fontos energiaforrása. Az értékelésnél számít, hogy éhgyomorra, étkezés után vagy terheléses vizsgálat során mérték.

Vérnyomás

A vérnek az artériák falára gyakorolt nyomása, két számmal és általában Hgmm mértékegységben megadva. A diagnózishoz és a kezelés követéséhez az orvos több mérés adatait is felhasználhatja.

Ellátás, műtétek és kórházi elnevezések

Elfekvő – krónikus vagy ápolási osztály

Köznyelvi, nem pontos ellátási megnevezés. Többnyire tartósabb kórházi kezelésre vagy ápolásra gondolnak alatta; a hivatalos osztálynév lehet például krónikus belgyógyászati osztály vagy ápolási osztály. Ezek feladata és felvételi rendje eltérhet. Nem azonosak az idősotthonnal, a rehabilitációval vagy a hospice ellátással. Krónikus ellátás és ápolási lehetőségek →

Masztektómia (mastectomia) – emlőeltávolítás

Az emlő egészének eltávolítását jelentő műtét. Nem ugyanaz, mint az emlőmegtartó beavatkozás, amelynél csak az érintett részt távolítják el. A műtét típusa és az emlő helyreállításának lehetősége egyéni mérlegelést igényel; ezeket a sebésszel és az onkológiai kezelőcsapattal kell átbeszélni.

Proszektúra (prosectura), halottasház – köznyelven hullaház

A „hullaház” köznyelvi megnevezés; intézményi tájékoztatókban a halottasház vagy proszektúra elnevezéssel is találkozhat. A proszektúra a kórbonctani feladatokhoz és az elhunytak kezeléséhez kapcsolódó kórházi egység megnevezése lehet. A patológiai osztály ennél tágabb feladatot lát el: élő betegektől vett szövet- és sejtmintákat is vizsgál. Haláleset utáni ügyintézéshez az adott intézmény kegyeleti ügyintézőjét vagy patológiai osztályát keresse; a helyi elnevezés és ügyintézési rend eltérhet.

Az elektronikus receptek és időpontok magyarázatát az EESZT és időpontfoglalás rovatban találja. A fogalomtár nem diagnózis; személyes eredményét kezelőorvosával beszélje meg.